Osztálytársak voltunk középiskolában, tehát 34 éve ismerjük egymást, ezt leírni… Te jó ég 


rég volt!
Nem volt bajunk egymással, de nem is voltunk barátnők. Hogy mikor fordult át a kapcsolatunk barátságba, nem tudom, de szerintem kb 20 éve, minimum. Volt, hogy évekig nem találkoztunk személyesen, de a kapcsolódásunk minősége nem változott semmit.
Hogy én ma ott vagyok, ahol, abban neki hatalmas szerepe van, amiért mindig hálás leszek

8 év repült el az utolsó találkozó óta, tegnap ugyanazzal a mosollyal, örömmel borultunk egymás nyakába, mint korábban. 
8 éve azt mondta, annyiszor hullottam poraimba és születtem újjá, hogy szárnyaljak megint, mint egy főnix madár… (Innen jött a tetoválásom motívuma a bal lábamon )
Tegnap pedig előléptem superwomanné 
Azt hiszem, tudok ezzel együtt élni, igyekszem megfelelni a titulusnak 

Én egy kaktusszal leptem őt meg, szívós, mindent túlél, és nagyon szép! Számomra a kapcsolatunkat jelképezi és minket is… 
Nektek volt olyan személy az életetekben, aki kb 1 mondatával kibillentett a holtpontról? 